Véglegessé vált a bolíviai politikai baloldal megosztottságát

Evo Morales elnökjelöltsége megosztottsághoz vezetett a Mozgalom Szocializmusért – Politikai Eszköz a Népek Szuverenitásáért (MAS-IPSP) bolíviai pártban.

Evo Morales egy cochabambai beszéd közben
Evo Morales egy cochabambai beszéd közben

Morales a Front a Győzelemért (FPV) párt színeiben kíván indulni. Ez a párt 2009-ben alakult, de eddig csak gyenge eredményeket ért el a választásokon. Morales támogatói a MAS-ból most az FPV felé fognak orientálódni.

Alig 150 nappal a bolíviai választások előtt a MAS La Pazban is tárgyalt a választási részvételről.

A MAS kongresszusának megnyitóján Luis Arce elnök biztosította a résztvevőket, hogy megnyeri az augusztus 17-i választásokat: „Mi vagyunk a bolíviai nép egyetlen alternatívája, nincs más, mi vagyunk az egyetlen erő, amely az ország népi struktúráit képviseli”. A nagyszabású rendezvényen mind a kilenc megyéből érkező küldöttségek vettek részt.

A választási részvételről szóló tanácskozás mellett a kongresszus fő célja a párt alapszabályának módosítása volt, „hogy a döntéshozatal részvételi, inkluzívabb és demokratikusabb legyen”.

„Ma teljesen megszabadulunk egy olyan statútumtól, amelyet egy személyre szabtak” – mondta Arce Morales volt elnökre utalva. Ez a MAS alapszabályának ötödik cikkelyének törlését jelentette, amelyben Morales a párt „természetes vezetőjeként” szerepelt.

Azzal, hogy a párt lerövidíti a közhivatalokért való induláshoz szükséges tagság időtartamát, megnyitja az utat az új vezetők előtt, és lehetővé kívánja tenni a „fiatalabb és dinamikusabb tagok” számára, hogy aktívan részt vegyenek az országos politikában. Korábban tízéves tagság volt szükséges a tisztségre való induláshoz.

Az elmúlt hónapokban többször is szűkültek az ellátási lehetőségek, például az üzemanyagellátás terén. Az elnök most azt jósolta, hogy Bolívia a La Paztól északra fekvő Mayaya X-1 olajmező felfedezése után a MAS-IPSP kormány folytatásával hamarosan 80 százalékban fedezni fogja üzemanyagszükségletét.

Arce szerint a kormány politikája elindította az iparosítást, több mint 170 gyárral az országban, hogy a fejlődés pólusait hozza létre és kiváltsa az importot.

Morales, a MAS 1997-es megalakulása óta az egyik legfontosabb személyiség és Bolívia első őslakos elnöke, kifejtette a cochabambai FPV-gyűlés célját: „70-80 ezer elvtárs jelenlétében fogunk újjáalakulni. Itt újra bebizonyítjuk a világnak, hogy ez az egyetlen politikai mozgalom, amelynek van víziója az országról, az egyetlen mozgalom, amely Bolíviára és az új generációkra gondol”.”

A MAS volt vezetője szerint 27 bizottság dolgozik azon, hogy az augusztus 17-re tervezett parlamenti választásokra kormánytervet terjesszenek elő. Olyan témák kerülnek a középpontba, mint a lítium, a gazdaság, az anyaföld, a turizmus és a politika. Morales egyértelművé tette, hogy az FPV jelöltjeként indul.

Kiemelte a 2005 és 2019 közötti kormányzása alatt bekövetkezett pozitív gazdasági fejlődést, majd kifejtette: „Sajnos ismét szegény országgá váltunk”. Hazugsággal vádolta az Arce-kormányt, amely azt állította, hogy gazdasági növekedés volt, holott nem volt pénz üzemanyagra.

Mivel Morales ellen emberkereskedelem vádjával elfogatóparancs van érvényben, több ezer támogatója védte meg Cochabambában.

Az alkotmánybíróság több mint egy évvel ezelőtt úgy döntött, hogy Morales már letöltötte az alkotmány által megengedett két hivatali időszakot. Jelölése ezért jogilag megkérdőjelezhető (erről beszámolt a miamerikank.hu).

A jobboldali ellenzéki pártok is egységre törekszenek. Az országban három közvélemény-kutatással szeretnének megállapodni egyetlen jelöltben, hogy legyőzzék a kormányzó Mozgalom a Szocializmusért pártot.

Támogatja őket Marcelo Claure, az amerikai Marcelo Claure vállalkozó, a világ legnagyobb lítium- és rézprojektekkel foglalkozó Ausenco cégének fő részvényese is.

Írta: Rudi Kurz

Forrás: Amerika21